Site brasileiro onde você pode comprar qualidade e entrega http://farmaciabrasilrx.com/ cialis barato em todo o mundo.

Cordelia.hu

Kommentár C. B. Nemeroff, J. D. Bremner, E. B. Foa,
H. S. Mayberg, C. S. North, M. B. Stein
Posstraumatic stress disorder: A state-of-the-science
review cikkéhez
A Poszttraumás Stressz Szindróma
a CORDELIA ALAPÍTVÁNY orvosigazgatója
A neves szerzők kitűnő összefoglalást adnak a tudományos szempontból egyre több
figyelmet érdemlő PTSD-ről. A cikk hat témakört tárgyal:
1. Nemi különbségek, 2. Rizikótényezők és resiliencia, 3. A korai életkorban keletkezett traumák hatása, 4. A krónikus érzelmi stressz és a szorongásos zavarok az agy sikertelen adaptációs kísérleteinek eredménye, 5. A hippokampusz térfogata és funkciója csökkent, végül 6. Kognitív terápiás lehetőségek. A PTSD mint diagnózis először az 1980-as DSM-ben szerepel. Már korábban történtek kísérletek a háborús traumák leírására az első világháborúban megjelent Ganser szindrómától kezdve a Chodoff által 1969-ben használt „túlélő szindrómá”-n keresztül a Jacob Mendez Da Costa által 1975-ben leírt Poszttraumás Stressz Szindrómáig. A vietnámi veteránoknál észlelt nagy PTSD prevalencia hívta fel végül a figyelmet a tünetegyüttesre és azóta fordítanak egyre több figyelmet a PTSD kutatásra. MI IS VALÓJÁBAN A POSZTTRAUMÁS STRESSZ SZINDRÓMA? A PTSD abnormis ingerre adott normál emberi reakció. A traumás helyzetben túlélési stratégia, a trauma megszűntével azonban kóros adaptációt jelent, ami elérheti a betegség mértékét.
A cikk több szerző kutatását dolgozza fel a nők nagyobb PTSD prevalenciáját illetően
(Stein, 2002). A nőknél a már kialakult tünetek tovább fennállnak, mint a férfiaknál. Ennek részben biológiai okai lehetnek: Barr és munkatársai makakusz majmoknál a szerotonin transzporter promoter gén (5-HTTLPR) polimorfizmusát írják le, de kísérletek még 1 Journal of Psychiatric Research 40 (2006) 1-21 Postacím: 1136 Budapest, Balzac u. 37. ♦ Iroda: 1133 Budapest, Kárpát u. 1/B Telefon: +36 1 349 14 50 ♦Fax: +36 1 239 13 32 ♦ E-mail: cordelia@chello.hu ♦ Honlap: www.cordelia.hu humán egyedeknél nem történtek. Mindenesetre a családon belüli erőszak és a gyermekkori szexuális traumák a nők körében 32-40 %-os PTSD prevalenciát jeleznek több kutatás szerint. Az erőszakot túlélő nők az öngyilkossági kísérletekben is nagyobb számmal szerepelnek, mint a férfiak.
A resiliencia világszerte kutatás tárgya. A fogalmat Konfuciusz fogalmazta meg igazán
frappánsan: „A legnagyobb erényünk nem az, hogy sosem esünk el, hanem az, hogy minden elesés után fel tudunk állni”. A fogalom valamilyen torzító testi ártalom utáni felépülést, és valamilyen károsodásból vagy elváltozásból való gyógyulást vagy a károsodás elfogadását és feldolgozását jelenti. Ez a személyiség flexibilitásán, aktív problémamegoldó képességén, felelősségérzetén, egészséges önértékelésén, függetlenségén, kezdeményező készségén, humorérzékén, megfelelő belátóképességén és a kreatív készségein múlik. A trauma ugyanis mind negatív – betegség, PTSD, depresszió stb. - , mind pozitív reakciókat ( kihívás és személyiségfejlődés) válthat ki. Megkülönböztetik a túlélőket/áldozatokat a trauma után adott reakciómódjuk szerint is. Az egyik típusú túlélőnél/áldozatnál a korábbi személyiségszerkezetben vélik felfedezni a traumatikus eseményben való részvétel és a hibás coping mechanizmusok okát, a másik típusba tartozó túlélők/áldozatok esetén az élményre adott kórosan hibás reakció fixációjáról van szó. Ezért fontos a korábbi személyiségszerkezet ismerete, a trauma ebben jelentett szerepe és a kettő szimbolikus vagy tematikus kapcsolódása (Hengesch, 1991.)
A PTSD rizikótényezői között a trauma után fellépő - DSM-szerinti - C-tüneteknek
(elkerülő magatartás, pszichogén amnézia, elmagányosodás, elidegenedés, az érdeklődés elvesztése, érzelmi bénultság, perspektívavesztés) nagy a jelentősége, ugyanis azoknál, akiknél a fenti tünetek jelentkeznek 94%-os esélye van a PTSD kialakulására. Hogyan lehet egy közösség resilienciáját növelni? Elsősorban a pszichiátriai betegségek felimerése és kezelése, valamint a C-tünetek feltérképezése fontos, de a B (a traumás eseményre való kényszerű, ismétlődő, szenvedést okozó visszaemlékezés, a kínzó
álmodás, a traumás élmény újraélése (illúziók, hallucinációk, disszociatív epizódok),
vegetatív reakciók, stb) és a D tünetek ( a túlzott arousal-lal kapcsolatosak) hordozóinak is
segítséget kell nyújtani, anélkül, hogy patologizálnánk őket. Fontos a közösség kognitív torzításainak felismerése, újraformálása és a baj pozitív hatásainak hangsúlyozása. A spirituális és vallási összetartozás, a közösség kohéziója is lényeges tényező. TRAUMA A KORAI ÉLETKORBAN ÉS A PTSD A korai életkorban keletkező traumák hiperkortizolémiát és strukturális agyi elváltozásokat okozhatnak, ami a későbbi életkorban jelentkező depressziónál és szorongásos zavaroknál rizikótényezőt jelenthet, az öngyilkossági esélyt 2-5-szörösére növelheti. A CRF (kortokotropin releasing faktor) kulcsszerepet játszik a vegetatív- és az immunrendszerben, valamint a stressz viselkedésre gyakorolt hatásaiban. A depresszió és a szorongásos kórképek jól reagálnak az SSRI-okra és a kettős hatású – SSRI-NA – Postacím: 1136 Budapest, Balzac u. 37. ♦ Iroda: 1133 Budapest, Kárpát u. 1/B Telefon: +36 1 349 14 50 ♦Fax: +36 1 239 13 32 ♦ E-mail: cordelia@chello.hu ♦ Honlap: www.cordelia.hu szerekre, a PTSD-ben szenvedők kizárólag gyógyszeres kezelésre azonban kevésbé reagálnak. Ez esetben a gyógyszeres és a pszichoterápiás kombinált kezelés vált be. A TÜNETKÉPZÉS MECHANIZMUSA A stressz alatt „használt” elhárító mechanizmusok és coping-stratégiák jelentős szerepet játszanak a tünetképződésben (Somnier és Genefke, 1986.). A trauma lényegéhez tartozik, hogy intruzív (behatoló) természeténél fogva, a „személyiség magját” rendíti meg, hogy alkalmatlanná tegye az áldozatot és annak gyermekeit, valamint azok gyermekeit a további mindennapi élethez való alkalmazkodásra (Rauchfleisch, l996.). A trauma természetéhez tartozik „fertőző” tulajdonsága is. Ez mind horizontálisan – a traumatizált személlyel érzelmi kapcsolatban lévőkre -, mind vertikálisan – transzgenerációs értelemben – érvényes. A traumával foglalkozó segítő személyekben vertikális fertőzésként jelentkezik az ú.n. „vikarizáló traumatizáció” vagy – végső esetben a „burnout” szindróma. A TRAUMA ÉS A POSZTTRAUMÁS STRESSZ SZINDRÓMA PSZICHOBIOLÓGIÁJA A trauma lényege, hogy elárasztja és felülírja az áldozat pszichés és biológiai coping-képességét, azt a kapacitását, amivel a problémákkal megbirkózik. A külső és a belső erőforrások elégtelennek bizonyulnak ahhoz, hogy legyőzzék a külső fenyegetést A trauma és az annak következtében kialakult PTSD biológiai-biokémiai modellje a középagyban lévő locus coeruleus-hoz vezet, ahol a katekolaminok szintjének ingadozását teszik felelőssé a poszttraumás szindrómában jelentkező depresszív tünetekért: a szociális kapcsolatok megszűnéséért, a munkateljesítmény csökkenéséért, vagy a munkavégzési képtelenségért, a memóriahanyatlásért és a globális kognitív diszfunkciókért. Az agresszív tényezők (indulati/impulzív megnyilvánulások, öngyilkosság, abúzusok) a szerotonin-szint ingadozásától függenek, ami a katekolaminok által kiváltott éberségi szint fokozódást modulálja. Kutatások folynak az endogén ópiát-rendszer területén is, úgy tűnik, hogy a locus coeruleust gátló endogén ópiátok lennének a felelősek a stresszt követő testi analgéziáért, a pszichés bénultságért és a deperszonalizációért is. Részben ez magyarázná a PTSD-ben szenvedő személyeknél az ópiát-jellegű szerekkel való esetleges visszaélést is. Metcalfe és Jacobs (1996. id. Fischer és Riedesser, 2003) „hideg” és „meleg” emlékezőrendszer elkülönítését javasolják a központi idegrendszerben. A „hideg”, azaz a mindennapi emlékezés a limbikus rendszer hippokampális régiójához kötődik a tér, idő és kauzalitás alárendelésével. Az amygdala az érzelmek által vezérelt erősítő funkcióval rendelkezik, és az azonos érzelmi relevanciájú gondolatokban a szenzoros ingerek tárolására alkalmas. A vitális és az esetlegesen traumás ingerek az autonóm idegrendszer hipotalamikus tárolóközpontját aktiválják, ami a stresszhormonok kiürítését eredményezi (Post és mtsai, 1997. id. Fischer és Riedesser, 2003). A hippokampusz és a cinguláris kortex ezért extrém ingereknek kitett állapotban inkább gátlást gyakorol, mert nem képes ellátni Postacím: 1136 Budapest, Balzac u. 37. ♦ Iroda: 1133 Budapest, Kárpát u. 1/B Telefon: +36 1 349 14 50 ♦Fax: +36 1 239 13 32 ♦ E-mail: cordelia@chello.hu ♦ Honlap: www.cordelia.hu filterfunkcióját. A PTSD-ben résztvevő neuronális körök a talamusz (a szenzoros ingerek kapujaként), a hippokampusz ( a rövidtávú emlékezetben játszott szerepe miatt, és a traumás eseménnyel kapcsolatos félelmek miatt), az amygdala ( a kondicionált félelmi válaszokban játszott szerepe miatt), a hátsó cinguláris, parietális és motoros kéreg ( a vizuális megjelenítésben való részvétel és a félelem mértékének meghatározása miatt), valamint a mediális prefrontális kéreg az elülső cinguláris, orbitofrontális és a szubkallózus gírusszal együtt (a primitív szubkortikális válaszok kioltása miatt) valószínűleg komplex interakcióban vannak egymással. Számos cikk mutat rá a hippokampusz csökkent térfogatára és a traumás esemény felidézésénél csökkent aktivitására olyan nőknél, akik valamilyen abúzus következtében PTSD-ben szenvednek (Bremner et al.,1999., Shin et al., 2004.). Gyermekeknél végzett kutatások és ikerkutatások szerint a hippokampusz csökkent térfogatát illetően mérlegelni kell a komplex genetikus, a környezeti hatások és a krónikus PTSD szerepét. Vermetten és társai (2003) kutatásai szerint a paroxetine rendkívül hatékonynak bizonyult a trauma újraélése, az elkerülő magatartás és a fokozott éberségi szint csökkentésében, valamint az emlékek verbális kifejezésében lényegesen javította a - 9-12 hónappal a vizsgálat előtt és után - mérhető eredményeket. A mellékelt ábra illusztrálja a fentieket, valamint a bal és a jobb hippokampusz térfogatának növekedését paroxetine kezelést követően. (15.oldal a,b,c ábra) Kennedy és társai (2001) az agysejtek glukóz metabolizmusát tanulmányozva kimutatták, hogy a paroxetine kezelés csökkenti az anterior cinguláris kéreg hiperaktivitását. A paroxetine a PTSD kezelésében fontos szerepet tölt be (Marschall et al., 2001, Maschall et al., 1998, Tucker et al., 2001), más gyógyszerek hatékonyságának vizsgálata még kutatásokat igényel. Számos kísérlet alátámasztja azt az általános modellt, miszerint a PTSD a stressz által kiváltott túlzott szubkortikális reakció kortikális elfojtásának sikertelensége. A PTSD-ben szenvedőknél alapvetően alacsony a kortizolszint, de a stresszre adott válaszban túlzott kortizol felszabadulás jön létre. A külvilág ingereit nem lehet többé rendszerbe foglalni. Érzésfragmentumok – olfaktórius, vizuális, akusztikus és mozgásos benyomások – foglalják el a rendezett valóságkép helyét. A traumaszkriptek neurokognitív fragmentumai sokáig funkcionálnak emlékbetörések formájában, és az egészséges gondolkodást – akár évekre, évtizedekre is - mintegy „befagyasztják”. MILYEN TERÁPIÁS MEGKÖZELÍTÉSEK TEKINTHETŐK EREDMÉNYESNEK A PTSD KEZELÉSÉBEN? A kognitív terápiák létjogosultságát a cikkben Foa és Jaycox 1999-ben megjelent közleményére hivatkozva az a tény erősíti meg, hogy a személy a traumát követően túlzott éberségi állapotban van, elkerülő magatartást mutat és negatív kogníciókkal rendelkezik: a Postacím: 1136 Budapest, Balzac u. 37. ♦ Iroda: 1133 Budapest, Kárpát u. 1/B Telefon: +36 1 349 14 50 ♦Fax: +36 1 239 13 32 ♦ E-mail: cordelia@chello.hu ♦ Honlap: www.cordelia.hu világ nagyon veszélyes (nincs biztonságos hely és személy) és a túlélő különösen inkompetens (mások megelőzték volna a traumát, a tünetek a túlélő gyengeségét jelentik). Az International Society for Traumatic Stress Studies (Traumás Stressz Tudományok Nemzetközi Társasága) (Foa és mások, 2000) az ingerelárasztásos terápiát tartják
célravezetőnek, de a kognitív terápiák és az interperszonális pszichoterápiák is
hatékonynak bizonyultak. A Meichenbaum által 1974-ben kidolgozott SIT (Stress inoculation training) Foa és társai vizsgálatai szerint (1991) bizonyult a kognitív módszerek közül a leghatékonyabbnak PTSD-ben. Komorbid depresszió jelentkezésénél azonban a Foa és Rothbaum által 1998-ban kifejlesztett PE (Prolonged exposure) kezelés bizonyult a leghatékonyabbnak. A cinguláris cortex fokozott akitivitására épül az EMDR kezelés a traumaterápiában (Eye Movement Desensitisation and Reprocessing). Ma Magyarországon traumatizált menekültek pszichoterápiás kezelésében egyéni szupportív, vagy dinamikusan orientált terápiákat, családterápiát, a kognitív terápiák közül a REBT-et (Rational Emotional Behavior Therapy), valamint speciális nonverbális – egyéni és csoportos - terápiákat alkalmazunk. Mindenekelőtt fel kell hívnunk a figyelmet Pierre Janet tanulmányaira, aki már az 1880-as években megfigyelte, hogy a traumás stresszbetegségek alapja a disszociáció. Számos újabb vizsgálatból kiderült, hogy azoknál a személyeknél alakul ki nagy valószínűséggel PTSD, akik a traumás esemény alatt disszociált állapotba kerültek. (J.Herman, 2003) Ezek a vizsgálatok megerősítik azt a korábbi felismerést, hogy a traumatúlélők a testükben élik újra át a rettegés pillanatait, amelyek nem verbalizálhatók. A pszichoterápia célja és módszerei: a traumás emlékekkel felelevenedő érzések, gondolatok és tettek verbalizálása, a maladaptív viselkedés felismerése, a traumatizáló személyek indítékainak tudatosítása. A traumás élmény új értelmezést nyer, és a meglévő kognitív sémákba jól integrálhatóvá válik. A pszichoterápiák inkább fókuszált jellegű, rövid terápiák, amiben a páciens többnyire lereagálja az érzéseit és az emlékeit. Hosszú
terápiákra ritkán van szükség.
A nonverbális terápiák művészeti, mozgásos és relaxációs technikákkal készítik elő a
klienst a verbális terápiák számára, de önmagukban is eredményesen csökkentik a szenvedésnyomást és a tüneteket, segítenek a trauma reintegrációjában. A gyógyszeres kezelés az egészséges modulátorfunkciókat, a központi idegrendszerben a noradrenerg és szerotonerg rendszer egyensúlyát állítja helyre. Fenti cikk a paroxetine hatékonyságát hangsúlyozza, ami a mi tapasztalatainkkal is egyezik.
A benzodiazepinek hatékonyak lehetnek az affektivitás és az alvás szabályozásában, de az
ismert abúzusrizikó miatt körültekintő alkalmazást igényelnek. A lítiumot az érzelmi élet
szabályozásában és az impulzív késztetések csökkentésében javasolják.
A jövő kutatási perspektíváit illetően neurobiológiai és genetikai kutatások szükségesek
a PTSD korrekt diagnózisának felállításához. Vizsgálni kell a fenti tényezők kapcsolatát az
életeseményekkel a megfelelő kezelési módszerek kidolgozásához, a teljes remisszió
eléréséhez.
Postacím: 1136 Budapest, Balzac u. 37. ♦ Iroda: 1133 Budapest, Kárpát u. 1/B Telefon: +36 1 349 14 50 ♦Fax: +36 1 239 13 32 ♦ E-mail: cordelia@chello.hu ♦ Honlap: www.cordelia.hu ARCEL, L.T., SIMUNKOVIC G.T.: War violence, Trauma and the Coping Process. IRCT, BASOGLU, M.: Torture and its Consequences. Cambridge University Press, Great Britain by Bell and Bain Ltd, Glasgow. 1992. FISCHER, G., RIEDESSER, P.: Lehrbuch der Psychotraumatologie, Ernst Reinhardt Hárdi, I.: Lelki egészségvédelem. Medicina, második kiadás, Budapest. 1997. HENGESCH, G.: Victimology and Forensic Psychiatry. 2301-2305.In SEVA,A (Ed.) European Handbook of Psychiatry and Mental Health. Anthropos, Zaragoza HERMAN, J.: Trauma és gyógyulás. Háttér Kiadó – Kávé Kiadó – NANE Egyesület, JACOBSEN, L., VESTI, P.: Torture Survivors - a new Group of Patiens. 2nd ed. RAUCHFLEISCH, V.: Allgegenwart der Gewalt. Vandenhoek at Ruprecht. Göttingen. VESTI, P., SOMNIER, F., KASTRUP, M.: Psychotherapy with Torture Survivors. A report of practice from RCT, Copenhagen, Denmark. 1992. VAN DER KOLK, B.: PTSD and the Nature of Trauma. Dialogues in clinical neuroscience, Posttraumatic Stress Disorder. Vol.2. No.1.2000.
Postacím: 1136 Budapest, Balzac u. 37. ♦ Iroda: 1133 Budapest, Kárpát u. 1/B Telefon: +36 1 349 14 50 ♦Fax: +36 1 239 13 32 ♦ E-mail: cordelia@chello.hu ♦ Honlap: www.cordelia.hu

Source: http://www.cordelia.hu/documents/Hardi_PSTD_review.pdf

222.casper207.com

EXAMPLES OF PROHIBITED SUBSTANCES & METHODS ( effective January 1, 2011) This card lists examples of prohibited substances and may be subject to change. Download the complete 2011 Prohibited Listreference department (emaor phone 719-785-2020 or 800-233-0393) for more information on prohibited substances. CATEGORIES PROHIBITED IN- AND OUT-OF-COMPETITION Ø Non-Approved Sub

Microsoft word - pertussis parent letter.doc

Pertussis (whooping cough) What is pertussis? Pertussis, or whooping cough, is a highly contagious bacterial infection that causes an uncontrollable, violent cough lasting several weeks or even months. It is caused by a bacterium that is found in the mouth, nose and throat of an infected person. Pertussis may begin with cold-like symptoms or a dry cough that progress to episodes of severe

Copyright © 2010-2014 Articles Finder